A Drogkutató Intézet a kábítószerfogyasztás és a család kapcsolatának járt utána.
Bármennyire is igyekszik személyes döntésnek mutatni a drogfogyasztást a liberális világ, a valóság az, hogy a kábítószer tragikus hatással van a függőséggel élő szűkebb és tágabb környezetére. A legveszélyeztetettebbek természetesen azok, akik közvetlenül érintkeznek a drogfogyasztóval: a családja.
Számos kutatás kimutatta, hogy a drogfogyasztás nemcsak az egyén életére van rendkívül káros hatással, hanem mélyrehatóan érinti a családtagokat, átalakítja a családi dinamikákat, érzelmi és pszichés nehézségeket okoz családtagoknak, kérdésessé teszi az egzisztenciális biztonságot sok esetben jogi kérdéseket is felvet.
A család, mint az elsődleges szocializációs közeg, alapvető szerepet játszik a gyermekek fejlődésében és értékrendjének kialakulásában, de a szűk emberi közösség a felnőttek életét is befolyásolja, s így gyerekeken kívül a drogfogyasztóval együtt élő házastárs, rokon ugyancsak kockáztatja a személyiség torzulását, az értékvilág elváltozását.
Amikor egy családtag belecsúszik a drogfogyasztásba, az nemcsak saját életére, hanem a család egészére is kihat.
Az alábbiakban áttekintjük e lehetséges hatásokat, hivatkozva különböző kutatásokra és tanulmányokra.
A család egyfelől sajnos oka is lehet a drogfogyasztásnak. Számos kutatás bizonyította, hogy a család, mint elsődleges szocializációs közeg, meghatározó a gyermekek viselkedésének és értékrendjének alakulásában. Ritter Ildikó A kábítószer-fogyasztás és a család című tanulmányában rámutat, hogy a családi konfliktusok, a kommunikáció hiánya és
a diszfunkcionális családi minták növelhetik a drogfogyasztás kockázatát. Ezek a tényezők hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fiatalok a drogokhoz forduljanak megküzdési stratégiaként vagy menekülési útvonalként.
A szülők felelősségével kapcsolatban megállapítja:
A szülők a felelősséget sokszor visszahárítják az intézményekre, a társadalomra vagy éppen a gyermek érzelmi, értelmi fejlődésével összefüggő nehézségekre.
Sokszor csak későn jutnak arra a felismerésre, hogy nekik is szerepük lehet - a haverok, a tévé, a plázák, az óvoda, az iskola, a nagyváros, a diszkó, az alkohol, a kábítószerek stb. mellett - a probléma kialakulásában. Ennek pedig egyik oka, hogy a szolgáltató társadalom intézményei látszólag jótékonyan leveszik a szülők válláról a felelősséget és a felelősségvállalás lehetőségét. Legalábbis egy szülő gyakran ezt érezheti.”
Ezt is ajánljuk a témában
A drogok liberalizálása fokozza az általuk okozott károkat, miközben az illegális kereskedelem ugrásszerűen nő egy ilyen döntés után – tájékoztatott Haller József, a Drogkutató Intézet vezetője.
Másik oldalról a család maga is rendkívül veszélyeztetetté válik, amikor egy családtag drogfogyasztóvá lesz. A függőség kialakulásának hatására az egész család dinamikája megváltozik. A dependens szülő – mint arra Kovács Kristóf rámutat a Milyen hatással lehet a családra, ha egy családtag függő? című tanulmányában – gyakran alacsony önbecsülést, szorongást és depressziót okoz a családtagokban, különösen a gyermekekben. Az ilyen körülmények között nevelkedő gyerekek gyakran elszigeteltnek érzik magukat, nehezen fejezik ki magukat, félénkek, bátortalanok, úgy érzik, jogosulatlanok arra, hogy képviseljék saját igényeiket.
A súlyos pszichés problémák mögött a családtagok közötti megrendült bizalom és a gyakori konfliktusok rejtőznek.
A drogfogyasztó családtag viselkedése ugyanis jellemzően kiszámíthatatlan, ami további feszültséget és bizonytalanságot eredményez. A szerző arra is fölhívja a figyelmet, hogy egy 2014-es felmérések szerint hazánkban „közel 400 000 gyermek él szenvedélybeteg szülőkkel.”
A drogfogyasztó családtag viselkedése a gyerekek mellett a felnőtteket is rendkívüli módon megviseli. A szülők gyakran érzik magukat tehetetlennek és bűnösnek gyermekük drogfogyasztása miatt. A testvérek szégyent és haragot érezhetnek, ami tragikusan kiélezheti a családon belüli amúgy is nehéz kapcsolatokat, a házastárs sokszor tehetetlennek érzi magát, s ezért mardosó bűntudattal él együtt.
Ezek az érzelmi terhek hosszú távon mentális egészségügyi problémákhoz vezethetnek a családtagok körében, mint arra a: Kály-Kullai Károly szerkesztésében megjelent Érdemes beszélni róla… Szülőknek a kábítószer-problémákról című közérthető összefoglaló rámutat.
A drogfogyasztás nemcsak mentális, de természetesen nagyon nyomasztó anyagi terheket is ró a családra. A drogfogyasztó, azon túl, hogy pénzét, sok esetben a család közös jövedelmének egyre nagyobb részét szenvedélybetegségére költi, gyakran elveszíti munkahelyét vagy csökkent munkaképessé válik,
ami a család jövedelmének csökkenéséhez, s már rövid távon is a családi költségvetés összeomlásához vezethet.
A családok gyakran kénytelenek felélni megtakarításaikat, vagy adósságokba verik magukat a drogfogyasztó családtag támogatása érdekében, a kialakuló adósságspirál könnyen vezethet a teljes vagyonvesztéshez, egzisztenciális válsághelyzethez. Végső esetben a bűnözés felé is kaput nyit a drogfogasztás.
Kerezsi Klára kriminológus, az Országos Kriminológiai intézet igazgató-helyettese egy sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott: „az alkohol-, a drog- és a szerencsejáték-függők közlése szerint, ha odáig jutnak, intenzívebben követnek el bűncselekményeket. Esetükben a függőség kezelése nélkül nem lehet elérni, hogy felhagyjanak a bűnözéssel.”
A drogfogyasztás természetesen nagyon nagy mértékben növeli a születendő gyermeknél előforduló maradandó tanulási, koncentrációs, értelmi zavarok megjelenésének valószínűségét. A Drogkutató intézet összefoglalója szerint
a terhesség alatti kábítószer-használók körében jóval gyakoribb a vetélés, koraszülés, növekedésbeli elmaradás és lepényleválás is.
Az elvonási tünetek kialakulnak az újszülött csecsemőben is, de a halláskárosodás, a hirtelen csecsemőhalál, valamint a viselkedési zavarok és idegrendszeri tünetek is gyakrabban fordulnak elő a kábítószer-fogyasztó anyák babáinál.”
Ezt is ajánljuk a témában
Javában zajlik a hajtóvadászat a drogkereskedők ellen. Azonban akadnak szakemberek, akik szerint a hatósági fellépés koránt sem elég, oda kell figyelni a családokra, és nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre is.
A drogfogyasztó szülők gyermekei különösen veszélyeztetettek. A családi problémák, mint például a szülők alkoholfogyasztása, összefüggést mutatnak a fiatalok szerfogyasztásával. A családon belüli devianciák, mint például az apa alkoholfogyasztása, minden szer esetében összefüggést mutat a kérdezettek alkohol- és egyéb kábítószer-problémáival.
Az OnlinePszichologus.net összefoglalója szerint „egy függő családban a fókusz a szeren, a szerfogyasztáson és gyakran a megvonáson van, ezáltal nem teremtődik megfelelő környezet a gyermek számára. Hiányzik a szülői melegség, a határok és a tiszteletteljes bánásmód és a megfelelő szülői minta. Ennek nyomán olyan viselkedésmódok alakulnak ki, melyek a függő környezetben előnyösek lehetnek a gyermek számára a túlélés szempontjából, azonban onnan kikerülve, felnőttkorban ezek jelentős problémákat okozhatnak.”
A drogfogyasztás gyakran vezet a család széthullásához.
A folyamatos konfliktusok, a bizalom hiánya és az érzelmi terhek miatt a családtagok eltávolodhatnak egymástól. A családok gyakran elszigetelődnek a tágabb közösségtől, mivel szégyellik a drogfogyasztó családtag viselkedését. Ez a társadalmi izoláció tovább súlyosbíthatja a problémákat, mivel a család nem kapja meg a szükséges támogatást és segítséget. A család nehézségei természetesen megint elvezethetnek a gyerekek függővé válásához.
Barabásné Kárpáti Dóra A családi problémák hatása a fiatalok szerfogyasztására című tanulmányában arra is felhívja a figyelmet, hogy az olyan, viszonylag hétköznapinak tetsző családi esemény, mint a válás vagy az újraházasodás már önmagában is rizikótényező. „A kábítószer-fogyasztás egyik oka a családstruktúra rendezetlensége. A nem teljes család eleve sok esetben növeli a kockázatot. A WHO (1999) a megbomlott családi struktúra rizikóhatását emeli ki. Az egyszülős családok nagy rizikóhatást mutatnak, de a családi struktúra újraalakulásának még ennél is nagyobb kockázati hatása van (Ackerman és mtsai 2001; Harland és mtsai 2002). Campbell (1998) szerint a válás a gyermekek számára olyan törést, kiábrándultságot okoz, amellyel képtelenek egyedül megbirkózni.” Ugyanakkor – teszi hozzá a kutató – „Átlag fölötti a szerfogyasztás a nem rokon személyekkel és a nevelőanyával élő fiatalok között (ESPAD, 2003).”
Bár a családok maguk is próbálnak megbirkózni a drogfogyasztó családtag okozta problémákkal, nagyon fontos látnunk, hogy sok esetben nagyon nehéz kilábalni a lefelé húzó spirálból.
Fontos, hogy az ilyen családok lépjenek túl a tagadáson, nézzenek szembe a problémával, illetve aktívan keresnek segítséget.
Felnőttként, pedagógusként, vagy egyszerűen felelős polgárként mindannyiunknak dolga, hogy lehetőségeink szerint segítsük a függőségektől szenvedő családokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Hazánk legszegényebb régióiban rohamosan terjednek a nyugatról érkező olcsó dizájnerdrogok, amelyek egyre fiatalabbakat sodornak veszélybe.
Nyitókép: Mandiner-grafika
A drogfüggőség rendkívüli hatással van a magzat fejlődésére is.
„Gazdasági biztonságunk, védelmünk, túlélésünk forog kockán” – mondta a horvát demográfiai és bevándorlási miniszter.
A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója, Téglásy Kristóf szerint egy dolgot biztos el fog érni a kábítószer terjesztés, kereskedelem és a népszerűsítés alkotmányos tilalma.
A Drogkutató Intézet szerint ma már egyértelmű: a drogfogyasztás megengedő szabályozása súlyos társadalmi károkat okoz, ezért felül kell vizsgálni a személyes szabadság és önrendelkezés kereteit e téren.
Volt olyan is, aki igazoltatás során bukott le.
Nem kell már sokat várni a következő epizódig.
Dzsudzsák úgy látja, nemzeti csapatunk nagy fejlődésen ment keresztül.
A bajor egészségügyi miniszter országos programot szorgalmaz.
